Kérdezik köszönés után tőlem -szinte egyből.
Most mit mondjak? Nem dolgozom- ez az igazság, de nem azért, mert akkora nagy hóhányó vagyok, hogy nekem büdös a munka, hanem mert mint állat keresem, és interjúkra járok.
Mondjam ilyenkor azt?!
Nem, nem dolgozom, de teszek érte, hogy hamarosan dolgozhassak.
Te, tudod mit?!
Ez, a kutyát nem érdekli!
Nem az érdekli, hogy én mit teszek a vacsoraasztalra, vagy van-e miből, hanem az érdekli, hogy miből élek és hogy-hogy.
(Hogy-hogy még élek!?)
Mert olyan is van, aki a “nem” válaszomra rákérdez: akkor miből élsz?
Az embereket csak az érdekli, hogy nehogy már jobb sorsod legyen , mint neki.
Nehogy már nem dolgozol, lógatod a lábad és még meg is tudj belőle élni…így-vagy úgy.
Összehasonlítgatnak. Önnön sorsukkal.
De milyen felesleges, hiszen nincs egyetlen ugyanolyan út.
Az élet mindenkinek más mértékkel mér.
Ki-mennyit-tesz-bele?!
Ki tudja mi az univerzum mértékegysége?!
Csak egy kérdéssel hagyjatok békén:
Dolgozol?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: