A tanárnak nem kell felnyitni a gyerek fejét, és megtölteni mindenfélével. Elég, ha kérdez és bátorít.
“A mai iskolák egy letűnt kor termékei, amelyek még mindig úgy működnek, mintha minden tudás a könyvekben lenne, és az ezekben fellelhető információkat az emberi agyban kellene tárolni, hogy szükség esetén bármikor használni lehessen.
És persze az uralkodó politikai elit dönti el, hogy melyek legyenek ezek az információk.
A diákok pedig a memóriájukért, és nem a kreativitásukért vagy az ötleteikért kapnak dicséretet.
Csakhogy – állítja Sugata Mitra – egy olyan világban, ahol ott az internet, ennek már nincs semmi értelme.
Az oktatás még mindig idejét múlt eszközökkel és módszerekkel próbálja felkészíteni a diákokat az iskola utáni életükre.”
Sugata Mitrának azonban van egy zseniális stratégiája arra, hogy a rendszer ellenére miként lehet megnyitni a gyerekek elméjét.
Sugata Mitra 1999-ben zseniális kísérletbe fogott. A kollégáival vágott egy lyukat az egyik újdelhi nyomornegyed falán, és beüzemelt egy internetkapcsolattal ellátott számítógépet, majd őrizetlenül ott hagyta.
Az egész kicsit úgy nézett ki, mint egy bankautomata.
A kíváncsi gyerekek egyből megtalálták, néhány óra múlva már böngésztek a neten, és a társaikat tanították.
Ezeknek a gyerekeknek soha nem volt számítógépük, nem tudtak angolul, és fogalmuk sem volt arról, hogy mi az internet.
Egy idő után azonban már dokumentumokat hoztak létre, játszottak, képeket szerkesztettek, angolul tanultak, és ami a legfontosabb: mindezt csoportosan csinálták, és a társaikat is megtanították ezekre a dolgokra.
Sugata Mitrának találnia kellett végre egy elnevezést, amely leírja a jelenséget. Így született meg az önszerveződő tanulási környezet fogalma, vagyis a SOLE (self-organised learning environment).
„A skóciai konferencián épp most mesélte az egyik előadó, hogy néhány éve, amikor a diákok leültek vizsgázni, a tanár felszólította őket, hogy se számítógép, se számológép nem lehet náluk. Aztán már telefon sem. Most meg az órákat tiltották ki. Mi lesz a következő? A diákoknak talán ki kell venniük majd a fülbevalóikat? – kérdeztem, és a résztvevők persze nevettek. De akkor felvetettem, hogy talán hamarosan elérhető lesz majd a hordható digitális ruha is. Akkor mit tesznek? Vegyék le minden ruhájukat? Ez nevetséges” – mutatott rá a fejlődéssel való hadakozás kilátástalanságára.
Forrás:http://vs.hu/kozelet/osszes/fogjuk-a-gyerekeinket-es-lekapcsoljuk-az-agyukat-0610#!s1
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: