Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon terjedni kezdett egy lista a finn iskolarendszer legfontosabb jellemzőiről – köztük arról, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig senkinek nem kell fizetni az oktatásért az állami intézményekben.
A finn diákok a PISA-felméréseken mindig dobogós helyezést érnek el, egy magáncég által készített friss kutatás szerint pedig egyenesen a legjobban teljesítő tanulók a világon. Hogy mi a titkuk, az kiderül a Business Insider listájáról.
1. A finn gyerekek legkorábban hétévesen kezdik az iskolát.
2. Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok.
3. A gyerekeket nem szegregálják, a különböző képességű diákok együtt tanulnak – talán ennek köszönhető, hogy Finnországban a legkisebb a különbség a legjobb és leggyengébb tanulók között.
4. A gyerekek harminc százaléka egyénre szabott szakértői segítséget kap kilencedikes koráig.
5. A diákok 93 százaléka leérettségizik, kétharmada pedig továbbtanul a középiskola után.
6. A természettudományi órákat csoportbontásban tartják, így több lehetőség van kísérletezni.
7. Az általános iskolások összesen 75 perc szünetet kapnak naponta az órák között
(az amerikai gyerekek mindössze 27-et).
8. A tanárok a friss diplomások legjobb 10 százalékából kerülnek ki. Naponta maximum 4 órát töltenek az osztályteremben, heti két órában pedig továbbképzésen vesznek részt.
9. A kezdő pedagógusok fizetése 540 ezer forint (2008-as adat), és a tanárok ugyanolyan megbecsült tagjai a társadalomnak, mint az orvosok és a jogászok.
10. Az iskolarendszer 100 százalékban állami finanszírozású, vagyis ingyenes.
Forrás: eduline.hu
Nálunk az első négy évben nincs osztályzás és házi feladatot az általános iskolákban csak elvétve kapnak a diákok. Szinte ugyanaz. :-)A szakértőkre figyelnek a tanárok, ahogy a gyereket sem szégyenítik, inkább már kezd a fordítottja általánossá válni, sajnos. És a magyar gyerekek is 7 évesen kezdik az iskolát. Ami azonban nincs, az a PÉNZ.
3. pont: Szegregáció – ideje lenne megszüntetni, de nincs ehhez elég PÉNZ, mivel 4. pont: egyéni segítséget nem kap egy gyerek sem, mivel erre sincsen PÉNZ.
5. pont: Nem cél, hogy sokan érettségizzenek, egyetemre járjanak, mert erre nincsen PÉNZ.
6. pont: Kémia órákon csak az elit iskolákban kísérleteznek, mert nincsen erre PÉNZ. Itt újra bejön a szegregáció kérdése is, sajnos.
7. pont: A szünetekben az amúgy is túlterhelt tanárok ügyelnek, mert az asszisztensekre nincsen PÉNZ. Így hosszabb szünet nem lehetséges, mert akkor a tanárnak többet kellene fizetni, erre nincsen PÉNZ.
8. pont: Tanárnak nem a legokosabbak mennek, tisztelet a szuperelhivatott kivételnek, akik csak pár év után jönnek rá arra, hogy ha normálisan akarnak a gyerekekre figyelni ilyen óraszámok mellett, akkor belerokkannak, ezért abbahagyják a tanítást, hiszen a saját családalapításukra is kell a PÉNZ, amit tanárként éjjel-nappal dolgozva sem keresnek meg. A továbbképzésüket meg a szabadidejükben fizethetik maguknak, amire szintén nincsen PÉNZ. Napi óraszámuk legalább 6, de lehet, hogy ennél több, és az adminisztráció oroszlánrészét is ők végzik, mert segítő személyekre sincsen PÉNZ.
9. A kezdő pedagógusoknál jobban keres egy segédmunkás, mert az oktatásra nincsen PÉNZ.
10. Már az általánosban be kell fizetnie a szülőnek, mert papírra, krétára nincsen PÉNZ, nem beszélve arról, hogy az egyetemi férőhelyek száma drámaian lecsökkent, mert diplomát fizess magadnak, hogy is képzeled, hogy az államnak erre van PÉNZe?
Szinte az összes olyan pont, amit leírtál PÉNZ kérdése. Ez van.
Nem csak pénz kérdése. …:)
Szemlélet inkább. Szemlélet váltás.
Szakértőkre való figyelés…vélemény kikérés…tanács, javaslat. (pl.Vekerdy Tamás)
Ez sem pénz kérdés:” Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok.”
Szemlélet váltás kell.
Pozitív nevelés kell a régi megszégyenítő nevelési helyett.
Ez egy elsajátítandó szemlélet a pedagógusnak…aki sok esetben még sajnos ” zsigerből”,régi hitrenszerből működik.
Tudatosság és szemlélet váltás kell ide is!
Mindebből az látszik, hogy a magyar oktatás is lehetne ugyanilyen magas színvonalú, egyetlen egy dolog hiányzik, a PÉNZ. És ezt mi határozzuk meg, hogy legyen-e az oktatásba befektetve pénz, vagy ne legyen.