“Óvakodj attól a férfitól, aki nem királynőnek lát.
Nem látja igazi arcodat-mert nem szeret.
Aki szeret, és amíg szeret: fölfelé néz rád.
Óvakodj attól, aki benned a szolgát, az anyukáját,
önzésének eszközét, vagy birtokát látja csupán,
és nem az önérzetes nőt keresi.
Óvakodj attól, aki tart a méltóságodtól
és az öntudatodtól, mert kisebbnek
érzi magát melletted.
Élni talán tudsz egy ilyen emberrel,
hiszen az élet a kompromisszumok művészete is,
de boldog nem lehetsz vele.
Hogy szeret-e valójában, vagy csak érzelmileg,
vagy más okból függ tőled,
onnan tudod tévedhetetlenül megállapítani,
hogy mennyire érzed magad szabadnak mellette.”
Müller Péter
