Nő nélkül nincs Férfi

Sok nővel beszélgetek, és általában a kész férfit várják.

Holott a Férfinek igenis segíteni kell megszületni – sőt,

maga a Nő is a Férfi támogatása által emelkedik lányból Nővé.

Mint a mesében. A királylány, Hite, Bizalma, Szeretete

és praktikus Bölcsessége kell, hogy a legkisebb királyfiból

király, tehát a világát uraló Férfi megszülethessen.

Nincs kész férfi és nő, és nem “jár” kész férfi. Sem nő.

Tévedés.

Aki valóban kész az a Társával van, vagy nincs is kész.

A Nő a leányból és a Férfi a fiúból csakis önkéntes alávetés által,

odaadás által, közös szülési fájdalom által születik,

ami az EGYSÉG feltétele. Bölcs tehát nem várni tovább a készt,

hanem kapcsolódni. Odaadást gyakorolni.

Alárendelődni, ami nem megalázottságot,

hanem helyes alázatot jelent.

Ebből fog kinőni a férfi alázata a hivatása irányába.

Önkéntes munka is tökéletes ennek gyakorlására.

Kéretik továbbá észrevenni, hogy a mesében a szerepek kötöttek!

MINDIG a királyfi harcol meg az Ügyért a világban,

künn veti alá magát, tehetsége szerint – a leány pedig az,

aki otthon bölcsen helytáll, benn veti alá magát,

tehetsége szerint.

Férfi sorsa, ura, küldetése, szolgálata egy Ügy,

jutalma a Nő – Nő sorsa, ura, küldetése, szolgálata a Férfi,

és a jutalma egy Ügy. Tudom, hogy sokaknak nem tetszik.

Mégis ez van. Csak így lehet Egység,

máskülönben csak párhuzamosság van,

ha mindketten a magunk külön célját kergetjük.

Közös cél a kapcsolat kulcsa, közös Ügy, amit a

Férfi szolgálata határoz meg, a Férfi Helye a Mindenségben.

Méltóság = méltó szolgálata.

A helyes kérdés nőként tehát nem az, hogy ki van kész hozzám.

Pontosabban ahhoz, akinek képzelem magam,

de ahol általában még magam sem tartok, hanem,

hogy kinek érzem, hogy adnék, bármennyire nincs is még kész.

Kinek az Ügye lelkesít, kiben látom a lehetőséget,

kinek áldozom magam örömmel oda, kinek segítek

kibontani azt magából, mint szobrot a márványból,

kinek adnék, ha nem félnék?

VALÓBAN a Nő választ.

Azonban nem szabad megállni itt. Tenni kell.

Mint a királylány, ez az igazi királylány. Aki átadja magát.

Aki teljes szívével és lelkével odabízik,

ha tetszik dől a látszólagos bizonytalanba,

kitéve magát annak, hogy nem kapják el.

Halálosan félelmetes.

De kell.

Kell, hogy a Férfi nyomás alá kerüljön, döntsön.

És el fog kapni.

Hidd el.

Aki figyel, választ, és valóban átadja magát, azt elkapják;

aki fél, hogy elhagyják, aki emiatt visszatartja magát, az esik csak fenékre.

Hajrá!

Legkomolyabban.

Nem kell jobbá legyél, MA elég vagy hozzá.

Csak MERJ Bízni!

Forrás:

Joós István, 2012. május 10.

www.enakademia.net

Tovább a blogra »